Tehát következzen a történet. Sokak számára talán már ismert a médiából. Át kell tekintenünk ahhoz, hogy később az izgalmas részletekkel tudjunk foglalkozni. A vastagon kiemelt utalások azokra a bejegyzésekre hívják fel a figyelmet, amelyekben az érintett téma részletesen feldolgozásra kerül.
A 2002. évi választásokon (csalással) győzedelmeskedtek a szocialisták. Ennek a társaságnak valójában már semmi köze a baloldalhoz és a szocialista alapelvekhez. Az áprilisi választások után aztán az önkormányzatoknál is számos MSZP-SZDSZ többségű képviselőtestület áll fel. Így történik ez Budapest VI. kerületében is. Verók István polgármester mellet ott látjuk Fürst György alpolgármestert, Kékesi Zoltán képviselőt. A frissen megválasztott koalíció első intézkedései között szerepel a kerület ingatlanbérleti szerződéseinek áttekintése és „rendbetétele”. Ebben az intézkedéssorozatban veszik elő a köztudottan FIDESZ közeli nagyvállalkozó, a Vegyépszer és M7 autópálya ügyleteken meggazdagodott Nagy Elek egyik vállalkozásának, a MŰÁRT-PRESS Kft-nek a bérleti szerződését. A MŰÁRT-PRESS Kft Bajcsy Zsilinszky út 61. szám alatt évtizedek óta bérelt üzlethelyiségek után fizetendő bérleti díját – amely egyébként az infláció mértékével évről évre emelkedett, azaz értékkövető volt -, feltételezhetően bírósági segítséggel négyszeresére emelik. (negyedik bejegyzés)
A per így is négy évig húzódik. A 2006-ban jogerőssé váló bírósági ítélet kimondja, hogy a bérleti díj különbözetet 2002-ig visszamenően, kamataival együtt kell megfizetnie a MŰÁRT-PRESS Kft-nek. Hirtelen keletkezik tehát egy közel százmilliós adóssága az éppen, hogy vegetáló MŰÁRT-PRESS Kft-nek, valamint havi kétmilliós bérleti díja. A tulajdonosok úgymond be akarják dönteni az üzletet, de ekkor jövök én egy általam kidolgozott válságprogrammal, amelynek csak nyertese van: az Önkormányzat megkapja a pénzét, a MŰÁRT kiszáll az ingatlanból és más telephelyen folytatja a tevékenységét, a Bajcsy 61. alatt pedig egy új, minőségi élelmiszer áruház – önkiszolgáló étterem – borpince létesül. A kulcsa e megoldásnak az ingatlanba 1986-ban beépített új szint, egy emeleti rész, amely a MŰÁRT tulajdona. (ötödik bejegyzés)
Az eredeti javaslat egyszerű: az emeleti rész értékét szembe kell vezetni a tartozással, a különbözetet pedig az Önkormányzat kifizeti a MŰÁRT-PRESS Kft-nek, aki kiköltözik az ingatlanból és átadja az Önkormányzatnak. Vagy a MŰÁRT-PRESS megveszi az ingatlan Önkormányzati tulajdonban lévő részét. Ez utóbbi megoldás az alapja a válságprogramnak. Az Önkormányzat is a második verzióra hajlik. Pontosabban a második megoldást szeretné. „Kell a bevétel” – érvel a Polgármester, aki kijelöli számomra kapcsolattartónak Kovács Pétert, a Terézvárosi Vagyonkezelő vállalkozási igazgatóját. „Ő az ész a vagyonkezelőnél” – jellemzi munkatársát és feltehetően bizalmasát Verók István polgármester. (hatodik bejegyzés)
De előbb a Képviselő Testületnek kell határoznia. Különböző praktikákkal előkészítik a Testületi ülésre az előterjesztést, amelyet a Polgármester tesz meg. A Képviselők többségükben az MSZP és SZDSZ koalíció tagjai. Az SZDSZ-es képviselők szavazatai nélkül nincs többség. Nem kétséges a szavazás eredménye. Ha nem is trükkök százait, de trükkök sokaságát vetik be. Ezek között is van egy kiemelten fontos trükk, amelyre aztán sokszor visszatér a történet, és amely alapja a későbbi önkormányzati védekezésnek. (hetedik bejegyzés)
A Képviselő Testület MSZP-SZDSZ többsége megszavazta az ingatlan eladását a MŰÁRT-PRESS Kft felé. Az meghozott határozat felemás, magában hordozza a korrupciót előkészítő állapot kialakítását.
Hosszas előkészületek és kitérők után elkészül az adásvételi előszerződés, amelyben az emeleti részt kvázi a vevő, azaz a MŰÁRT-PRESS tulajdonának ismeri el az eladó, a 6. kerületi Vagyonkezelő részvénytársaság. A MŰÁRT-PRESS Kft az emeleti tulajdonát, mint önerőt felhasználva hitelkérelmet nyújt be az MKB bankhoz, ahol elkezdődnek a tárgyalások, a hitelkérelem teljes kidolgozása, majd a teljes csomag a banki kockázatelemzéshez kerül. Ha Ők jóváhagyják, akkor minden rendben. A MŰÁRT megkapja az úgynevezett indikatív ajánlatot a Banktól és ekkor aláírhatja a Vagyonkezelővel a végleges adásvételi szerződést. Az ingatlanbecslést a bank által kijelölt cég, az EUROIMMO Kft. végzi. A gyakorlott, szakmailag elismert, üzleti felelősségbiztosítással rendelkező ingatlanbecslő cég 500 millióra értékeli az ingatlant, amely megfelelő érték a tervezett banki hitel létrejöttéhez.
Igen ám, de belép a korrupciós faktor, amivel nem számolt a válságmenedzsment. A Vagyonkezelő vezérigazgatója útján az Önkormányzat „döntéshozói” tudatják velem, hogy a végleges szerződést csak akkor írják alá, ha 18 millió forintot egy táskában Kovács Péter, a Vagyonkezelő vezérigazgatósának asztalára teszek. Közben az MKB bankban dolgoznak a hitelkérelmen, az EURO Immo értékelése is kedvező. Úgy tűnik, ezen az oldalon minden rendben megy. A 18 milliós kenőpénz elkerülhetőnek látszik. Ugyanis az adásvételi előszerződés nem teszi lehetővé, hogy a Vagyonkezelő ok és indoklás nélkül egyszerűen kilépjen a történetből és ne írja alá a végleges szerződést abban az esetben, ha a banki indikatív ajánlat rendben megvan. Márpedig az úgy néz ki, rendben lesz, ezt a kockázatkezelés is megerősíteni látszik. Már készül az indikatív szövegezése. És most jön a dupla csavar – a derült égből villámcsapás. A kockázatkezelés mellett dolgozó egyik ingatlanos, aki egyébként soha nem látta a helyszint, nem mérte fel az állapotát, helyzetét, színvonalát egyik pillanatról a másikra hirtelen szembemegy a bank által kijelölt profi értékbecslő céggel és az általuk megadott 500 milliós értéket lehúzza csaknem a felére, 300 millió forintra. Teszi ezt azzal az átlátszó módszerrel, hogy félremagyarázza az EUROIMMO értékkalkulációját, amelyet egyébként minden, az értékbecslő szakmában valamennyire jártas embernek alapvetően illik tisztán látnia, megértenie, mint ahogy elemi felső osztályokban illik tudni a szorzótáblát. (nyolcadik bejegyzés)
Ez teljes csődöt jelent, mert innentől kezdve nem valósítható meg a hitelprojekt, a teljes terv dugába dől. Bankon belül, valamint a Bank és az EUROIMMO között komoly szakmai háború alakul ki az események miatt, de az ingatlanos emberünk nem tágít. Pontosabban minden szakmai érv ellenére ragaszkodik vétójához. Nyilvánvalóan, a bank csúcsvezetése áll mögötte. Megfenyegetik az EUROIMMO-t, hogy szerződést bontanak, illetve a bankon belül vitázóknak munkahelyvesztést helyeznek kilátásba. Nem tágít továbbá a Vagyonkezelő sem: eljött a határidő, alá kell írni a végleges szerződést. Bár nincs 18 millió, Kovács Péter és dr. Halmai Katalin immár könnyedén aláírja a végleges szerződést és innentől kezdve 30 napom van, hogy a foglaló 8 millió forintot befizessem. Banki hitel pedig a holdban. Ekkor egy eszeveszett hajsza következett, hogy találjak új bankot. (Feltehetően, ha itt kifizettem a csúszópénzt, az MKB-s emberünk hirtelen rájött volna a tévedésére, de még ekkor is csökönyösen ragaszkodtam a tiszta úthoz és nem fizettem.) Hetekig keményen kutattam új finanszírozó után és végül sikerült meggyőznöm az MFB Invest nevű társaságot, az MFB 100%-os tulajdonú leányvállalatát. Természetesen elfogadták az EUROIMMO értékbecslését. Azonban az időt nem tudtam legyőzni, megállítani, vagy lassítani. Pláne nem visszafordítani. Október közepén kellett befizetnem a 8 millió foglalót. Az előtte való napokban nyilatkozott az MFB Invest, hogy dolgozik a hitelen, de idő kell, csak február körül lesz meg. Az Önkormányzat hallani sem akart a határidő módosításról. (kilencedik bejegyzés)
Elkeseredett huzavona következett. Mindenképpen meg akartam győzni az Önkormányzat vezetőit, képviselőit arról, hogy a kezünkben a vételár, csak pár hónapot kell várni, nem többet. A Magyar kormány bankjától kaptak ígérvényt arra, hogy megvalósítható a projekt, februárra megvan a pénz. De valahogy sehogy sem akarták. Szemfogató módon minduntalan kisiklottak a döntés elől. Emellett hazudtak minden szinten. Verók leírt egy olyan előterjesztést a képviselők számára, amelynek minden sora hazugság volt. Gondolom, felettébb gyanús lett volna, ha az MKB ügyhöz hasonlóan, MFB Invest szintén valamilyen ok miatt megakasztja a hitelbírálatot. Úgyhogy ez nem következett be. Beszéltem akkoriban mindenkivel. Végül Bajor Zoltán alpolgármester mondta ki: nincs több lehetőségem. Úgy beszélt, mint aki már tudja, hogy van más vevő, akivel úgymond lezsírozták az üzletet. Ekkor fordultam Kolozs Andráshoz, aki Gyurcsány személyi titkára volt hosszú időn keresztül. A Fővárosi MSZP frakcióvezető helyettese, a fiatal baloldal egyik ígéretes tehetsége. Kerületében elhíresült a vezetése alatt álló pártszervezetbe történt tömeges beléptetések miatt. A Kolozs sztori megér egy külön elemzést. (tízedik bejegyzés)
Kolozs megígérte, kapcsolatot teremt az alpolgármester Bajorral. Napok múlva jelentkezett, hogy innentől kezdve készséges lesz az alpolgármester. Ez csak részben volt igaz. Bajor már fennhéjázás nélkül tárgyalt, de még mindig ellenállt. Újra Kolozs vette kezébe a dolgokat. Talán egy hét telt el, Kolozs hozta a hírt: a probléma az, hogy nem teljesítettem a kötelezettségemet. Ha hajlandó vagyok mégis fizetni, rendben lesz a dolog. Ha nem, akkor elfelejthetem az egészet. Ekkor már a homo ludens, a játékos ember dolgozott bennem: le akartam buktatni a társaságot. Azt mondtam Kolozsnak, hogy belátom, fizetnem kell, és úgy is teszek. Kolozs pár nap múlva hozott egy cetlit: amire egy név és egy telefonszám volt írva: a név Juhász Károly volt. Juhász Károly hát az összekötő ember! Vajon Ő viszi a pénz is? És kiknek? (tizenegyedik bejegyzés)
Az egész 2007-es év végét december elejétől 2008. január végéig végigtárgyaltam Juhásszal. De közben már feljelentést tettem a Nemzeti Nyomozó Irodán is, dr. Bárándi Gyuri bácsi tanácsára és közbenjárására. (tizenkettedik bejegyzés)
Kovács Péterrel, a Vagyonkezelő vezérigazgatójával való nevezetes találkozásom már a NNI-val történő együttműködésem alatt történt, amikor is a beszélgetésről felvétel készítettem a rajtam elhelyezett technika segítségével. A Kovács által közölt ultimátum lényege az volt: január 23.-án bizottsági ülés, a Testületi ülést előkészítendő. Kovács leszögezte: Bajor üzeni, amennyiben a bizottsági ülés előtt megvan a 18 millió, akkor a MŰÁRT Press Kft-nek adják el az ingatlant, ha nem szállítom a megadott határidőig a kenőpénzt (ahogy akkoriban neveztük Kováccsal: a prémiumot), akkor elárverezik az ingatlant. (tizenharmadik bejegyzés)
Ekkor még előttem nem fedték fel kinek kell adni a pénzt, ki lesz a postás. Ez csak néhány nap múlva derült ki. Azon a bizonyos napon Juhász hívott telefonon, és nemes egyszerűséggel megkért, hogy vigyem a pénzt. Ekkor lendült akcióba a NNI is. A kijelölt időpontban és a megadott helyszínen ott voltam a pénzzel. De nagy hiba csúszott az akcióba: a NNI játékpénzt adott a lebuktatáshoz! Erről bővebben írok az NNI témát boncolgató elemzésemben. Annak ellenére, hogy játékpénzt csomagolt ki Juhász Károly a nagyalakú borítékból, nyugodt maradt. Még mindig a pénzutánzatokat számlálgatta, mikor ránk tört a rendőrség. Ezek után peregtek az események. Juhász Károlyt ott a helyszínen letartóztatták. Majd egy órával később Kovács Pétert is, a Vagyonkezelő vezérigazgatóját vitték el egy igazgatósági megbeszélésről. (tizennegyedik bejegyzés)
Eddig tart a történet ismertebb része, amelyről hírt adott a média.
Precíz időrendi feldolgozásban mindez megtalálható a http://www.fidesz.hu/index.php?Cikk=111210 link alatt. Szükségünk lehet rá az oknyomozásnál.
Az ügyről további cikkeket találhatunk ugyanott:
- http://www.fidesz.hu/index.php?Cikk=107509
- http://www.fidesz.hu/index.php?Cikk=107601
- http://www.fidesz.hu/index.php?Cikk=107698
- http://www.fidesz.hu/index.php?Cikk=110721
- http://www.fidesz.hu/index.php?Cikk=110725
- http://www.fidesz.hu/index.php?Cikk=110820
- http://www.fidesz.hu/index.php?Cikk=110918
- http://www.fidesz.hu/index.php?Cikk=111007
- http://www.fidesz.hu/index.php?Cikk=114845
(akkurátusabb nyomozóknak: menjenek fel a különböző – leginkább a jobboldali - médiák honlapjára, és a helyi keresőbe üssék be a Berecz Károly, illetve a MŰÁRT-PRESS neveket).
Az eddig történtekkel kapcsolatos átfogó gondolatokkal foglalkozik a (tizenötödik bejegyzés).
A következő postban leírom, mi történt a letartóztatások után.
